Pártoló Tagok:

Jogtár

 

2010. évben is sok ponton változtak az adótörvények. Ezekből a sokak számára érdeklődésre számot tartó pontokat emelnék ki.

SZJA

  1. Az egyéni vállalkozónak és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának a saját munkája ellenértékét nem a minimálbér kétszerese, hanem a tevékenységre jellemző kereset. Ez után kell a járulékokat és az SZJA-t is megfizetni.

  1. 2010 évben az SZJA évi 5 millió forintig 17 % afelett 32% lesz. A sávhatár az adóalap-kiegészítéssel növelt összegre vonatkozik. (Adóalap-kiegészítés = 27% bérjárulék)

  1. Nem kell az adóelőleget levonni és befizetni a számlaadásra kötelezett magánszemélytől. (Ennek tipikus példája az ingatlan bérbeadás.)

  1. A magánszemély nyilatkozhat az összevont adóalapjába tartozó egyéb jövedelmeiről, Melyet az adóelőleg számításnál figyelembe kell venni. (Nyugdíj, járadék, családi kedvezmény, súlyos fogyatékosság, máshonnan szerzett jövedelemmel elért jövedelemhatár.) Ha a magánszemély nem nyilatkozik és év végén 10 ezer Ft befizetési különbözet mutatkozik, 12% bírságot kell fizetni a különbözet után.

  1. A belföldi és külföldi napidíj teljes egészében adóköteles. (Eddig a belföldi napidíj 500,-Ft-ja és a külföldi napidíj 30%-a napi 15 €-ig adómentes volt.)

  1. Az adókedvezmények szinte teljes egészében megszűnnek. Pl. alapítványi támogatás, életbiztosítás kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye, háztartási szolgáltatások utáni kedvezmény stb. Megmaradó kedvezmény: súlyos fogyatékos személyek kedvezménye, családi kedvezmény, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés.

  1. A falusi vendégfogadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és adóköteles lesz.

  1. Az internethasználat, munkaruházati termék, céges személygépkocsi magáncélú használata kivételével megszűnik a természetbeni juttatások adókedvezménye. Új adómentes juttatás a védőoltás.

8/a 25 %-os mértékű adó fogja terhelni a következő juttatásokat:

  1. Üdülési csekk

  2. Iskolakezdési támogatás

  3. Melegétkeztetés havi 18 ezer Ft-ig

  4. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás

  5. Egészségpénztári hozzájárulás

  6. Helyi utazási bérlet (távolsági bérletre nem vonatkozik)

  7. Iskolarendszerű képzés


8/b 54% +27% adóval terhelten adható juttatások:

  1. Hideg étkezési utalvány

  2. Művelődési intézményi szolgáltatás

  3. Csekély értékű ajándék

9. A társasági adóalanyok által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék jövedelemadó mentes, azonban növeli a társasági adó alapját.

10. Munkáltatói lakáscélú támogatás a korábbi 1 millióról 5 millióra emelkedik.Ez azonban adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, vagyis a jövedelmet eltolja a felső sávba. (azonban még így is meggondolandó)

11. Szüneteltethető az egyéni vállalkozás . Ezen idő alatt nem kell TB járulékot fizetni, de de nincs is biztosítása.12. Az egyéni vállalkozó átalakulhat egyéni céggé.(Ez esetben a kettős könyvelés lesz rá kötelező és a társasági adó hatálya alá fog tartozni.)


  1. A vállalkozói személyi jövedelemadó általános kulcsa 19 % nő az eddigi 16% helyett.

  1. Az átalányadózó egyéni vállalkozónak is 27%-kal meg kell növelni az adóalapját.

  1. Ha külföldi befektetési szolgáltatóval kötött forintalapú tartós befektetési szerződést, akkor az első befizetést követő 30 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak.

  1. Ingatlan bérbeadása esetén a bevételből levonható az adóévben megfizetett vagyonadó.

EVA

Az EVA mértéke 25%-ról 30%-ra emelkedett. Az EVA alanynak közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez és szolgáltatás nyújtásához, vagy igénybevételéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

  • adózik.

  • Külföldről igénybevett szolgáltatások esetén az EVA alanyt is ÁFA alanynak kell tekinteni.

Változatlanul megmarad:

- hogy az adó alanyoknak az adóelőleget december 20-áig ki kell egészítenie a várható fizetendő adó összegére.

- Bár az evások költséget nem számolnak el, a parlament által az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról december 1-jén elfogadott törvény szerint február 1-jétől meg kell őrizniük a beszerzéseikhez kapcsolódó számlákat is. Aki számlatartási kötelezettségét megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az intézkedés a gazdaság kifehérítését szolgálja. Szakértők szerint nem is az EVÁ-s ellenőrzésekor "bukik" majd ki a mulasztás, hanem a kapcsolódó vizsgálatoknál. Vagyis, ha valamely vizsgálat során kiderül, hogy valaki EVÁ-s számára értékesített valamilyen árut vagy szolgáltatást, ellenőrizhetik, hogy az EVÁ-s megtartotta-e a számlát.

ÁFA

Az Áfával kapcsolatos változások alapvetően az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó változtatások. A fő cél az, hogy az adóztatást minél inkább a fogyasztás helyéhez kösse (jelenleg alapvetően a számla kibocsátó székehelye a teljesítés helye, kivéve több, már-már átláthatatlan esetet, amikor nem!!!).

A szolgáltatás helye 2010. január 1-től:

A teljesítés helyének új szabálya szolgáltatások esetén

A jelenlegi szabályozás szerint – általános szabályként – a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó székhelye alapján kell meghatározni. Ezen általános szabály alól azonban számos kivétel létezik már most (pl. ahol a tevékenységet ténylegesen végzik, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett, stb.).

2010. január 1-től az általános szabály megváltozik.

A szolgáltatások teljesítési helyének megállapítása során különbséget jelent majd, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalanynak (általános eset, üzleti környezet) vagy magánszemélynek minősül-e (lakossági környezet). Üzleti környezetben az általános szabály szerint a teljesítési hely ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett.

Ez a szabály elhanyagolható mértékű terhet jelent az adóalanyok részére (könnyű alkalmazni, nem kell minden egyes esetet külön minősíteni, mint eddig) továbbá könnyebbé válik a fiskális kötelezettségeknek való megfelelés is. A fentieken túl, a módosítások értelmében a fordított adózás alkalmazása válik általánossá a nemzetközi (üzleti környezet) ügyletek tekintetében.

Lakossági viszonylatban az általános szabály nem változik, a teljesítés helyének a szolgáltatás nyújtó székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye szerinti ország minősül.

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének változásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett személyének megállapítására vonatkozó szabályok is némileg módosulnak. Amennyiben a szolgáltatást nyújtó adóalany nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, az adó fizetésére már nem csak az igénybevevő adóalany lesz kötelezve, hanem a közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy is.

Tehát összefoglalva:

  • Közösségi adószámot kell kérnie 2010. január 01-től a közösségen belülről szolgáltatást igénybe vevő és az EU-ba szolgáltatást teljesítő adóalanynak, értékhatártól függetlenül.

  • Változások a teljesítési hely tekintetében:

    1. Főszabály:

Ha adóalany nyújt adóalanynak szolgáltatást, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást vásárló gazdasági letelepülésének helye határozza meg.

E szabály szempontjából mindegy, hogy harmadik országban agy EU országában telepedett le a vásárló adóalany.

A számlán ebben az esetben mindig fel kell tüntetni, hogy áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás és az adó fizetésére a vevő kötelezett!!!!

(ugyanúgy, mint most, a belföldi fordított adózása alá eső számlákon)

    1. Főszabály:

Ha a szolgáltatást nem adóalany vásárolja akkor a szolgáltatás nyújtója lesz adófizetésre kötelezett.

‼ Kivételek a 1. főszabály alól ( adóalany-adóalany között = 1 Főszabály esetén )

  • Ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásoknál a teljesítési helyet az ingatlan fekvése határozza meg

  • A kulturális, tudományos, művészeti, oktatási, szórakoztatási, sportszolgáltatások, kiállítás, vásár bemutató szervezése esetében a teljesítési hely ott van ahol a tényleges fizikai teljesítés van

  • Személyszállítás, amelynél a ténylegesen megtett útvonal a teljesítési hely

  • Közlekedési eszköz bérbeadása: rövid távú bérbeadás ( 30 napot meg nem haladó ) esetén a teljesítési hely, ahol az eszközt átadják amúgy a főszabály lép életbe

  • Éttermi és vendéglátói szolgáltatásoknál a teljesítési hely a tényleges fizikai teljesítés helye

‼Kivételek a 2. főszabály alól (adóalany nem adóalany között = 2 Főszabály esetén)

  • Ingatlanok esetében az ingatlan fekvése határozza meg a teljesítési helyet

  • A kulturális, tudományos, oktatás… stb ( fent felsorolt szolgáltatások esetében ) a teljesítési hely, ahol a szolgáltatás ténylegesen teljesül

  • A személyszállításnál a megtett útvonal a teljesítési hely

  • Éttermi szolgáltatásoknál a tényleges fizikai teljesítés a teljesítési hely

  • Nem adóalany vesz bérbe rövid távra közlekedési eszközt akkor a teljesítési hely az eszköz átadásának helye

  • A teljesítési hely a tényleges munkavégzés helye, ha nem adóalany veszi igénybe: termékre irányuló szakértői munka, valamint a terméken végzett munka esetében

  • Nyilatkoztatni kell minden esetben a külföldi ügyfelet, hogy adóalany-e és rendszeresen tevékenykedik-e, letelepedett-e Magyarországon illetve, hogy a szolgáltatást nem alkalmazottai vagy saját céljaira használja fel.

  • Összesítő nyilatkozatot kell beadni, mind a más tagállami adóalanynak nyújtott mind a tőlük igénybe vett szolgáltatásokról olyan gyakoriságban, amilyen gyakoriságban a vállalkozásnak adóbevallást kell benyújtani (ezt mi adjuk be az áfa bevallással együtt, természetesen még nem tudjuk, hogy min!!!)


A fenti változások a közösségen belülre, történő ügyletekre vonatkoznak. A belföldi partnerek közötti számlázások nem változtak, a fordított adózás is az eddigi szabályok szerint történik.


Egyéb ÁFA változások


Ha a vállalkozás ÁFA kört választott az ingatlan eladásra, ez eddig a lakó és nem lakóingatlanra egyaránt vonatkozott. 2010. január 01-től lehetősége van a lakóingatlan értékesítés vonatkozásában kijelentkezni az ÁFA körből. Ezt 2010. január 31-ig kell megtennie.


A pénztárgépek adómemória kiíratását 2009. december 31-i fordulónappal 2010. február 28-ig kell elvégezni. Minden érintett vállalkozás a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően önmaga vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével írassa ki a tulajdonában (használatában) álló valamennyi üzemben lévő, vagy abból bármilyen oknál fogva kivont (tartalék, javítás alatt lévő stb.) APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat.


  1. ÁFA visszatérítési szabály: A közösségi adóalanyok 2010-től saját államunkban igényelhetik vissza a más tagállambeli ÁFÁ-t.


TÁRSASÁGI ADÓ

  • Adó mértéke: 19% -ra változik, ezzel egyidejűleg a 4%-os különadó megszűnik.


  • Fejlesztési tartalék: Felhasználása 6 évre hosszabbodik (a 4 év helyett), ami érvényes már a 2008.12.31-i beszámolóban kimutatott fejlesztési tartalékra is. (Képezhető összege nem változott: 2008-tól az adózás előtti eredmény 50%-a lehet, maximum 500 millió Ft.)


  • Reprezentáció és üzleti ajándék ezentúl, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, adóalap növelő tételnek minősül.


  • Csökkenthető az adóalap a 365 napon túl lejárt követelések bekerülési értékének 20%-val.


  • Adomány fogalma megszűnik, viszont a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása szerződés alapján érvényesíthető. A kedvezmény mértéke kiemelkedően közhasznú szervezet esetében 50 %, tartós adományozás esetén 20%. (Vagyis csak a fogalom változik, az elszámolás lehetősége nem.)


  • Megszűnő adóalap módosítások: pl: köztartozás mentes vállalkozások esetén a helyi iparűzési adó csökkentő tétele, vagy a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés 50%-os adóalap-korrekciója.


  • Kapcsolt vállalkozás fogalma bővül: az adózó és más személy akkor is kapcsolt vállalkozások lesznek, ha bennük nem egy személy, hanem közeli hozzátartozók rendelkeznek többségi befolyással (vagyis pl., ha az egyik vállalkozásnak a férj, a másiknak a feleség a tulajdonosa, kapcsolt vállalkozásnak számítanak 2010. január 1-től.).


  • A külföldi szervezet új adóalany: Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magánszemély, aki bizonyos jövedelmeket nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól kapja. Nem minősül külföldi szervezetnek az olyan illetőségű, amelynek székhelye olyan tagállamban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. A külföldi szervezetek bizonyos jövedelmeit terhelő forrásadó 2010.01.01-től 30%. Ilyen jövedelmek: kamat, jogdíj és szolgáltatási díj, üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac és közvélemény kutatás, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az ügynöki tevékenység. A kifizetőnek az adó megállapításához tudnia kell a külföldi szervezet illetőségét, amit igazolnia kell. Ugyanis csak illetőségi igazolás mentesít az adó levonása alól.


  • Ingatlannal rendelkező társaság: A minősítés feltétele, hogy az adóévi beszámolóban kimutatott Magyarországon fekvő ingatlanjainak értéke meghaladja az összes eszköz 75 %-át. A társasági adóalannyá válik Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja is ha a társaságban lévő részesedését a naptári éven belül kivonja és ebből jövedelme származik, akkor ha legalább egy olyan tulajdonosa van, aki olyan, aki olyan országban bír illetőséggel amellyel hazánknak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről tőkejövedelmek adóztatását illetően.


Az adó mértéke az adóalap 19%-a.

Bevallás és befizetés: Elidegenítést követő év november 20-ig.


  1. Ellenőrzött külföldi társaság: a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű, magánszemélynek nem minősülő személy, társaság lehet. A külföldi társaság nem lehet ellenőrzött, ha tagjai vagy kapcsolt vállalkozásának valamely tagját tőzsdén jegyzik, ha székhelye olyan államban van amellyel Magyarország hatályos egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről és ott van valódi gazdasági jelenléte ( valódi gazdasági jelenlét : saját eszközzel és munkaviszonyban munkavállalókat foglalkoztat és ebből származó bevétele eléri az összes bevétel 50%-át). Ellenőrzött a társaság: ha adóéve napjainak több mint felében belföldi illetőségű magánszemély közvetve vagy közvetlenül 10 %-os részesedéssel rendelkezik vagy ha adóévi bevételeinek nagyobbik része magyarországi forrásból származik, ha az adóévre 12,67 %-ot el nem érő adót fizet, ha adóalapja nulla vagy negatív. Az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok 25% százalékával rendelkező magyar társaságnál növelni kell az adóalapot az ellenőrzött külföldi társaság adóévének pozitív adózott eredményével.


  • 2010-től nem kell a veszteségelhatárolást az APEH-nél kérelmezni.


Az adózás rendje


  1. A hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységhez nem szükséges egyéni vállalkozó igazolvány, elegendő a tevékenység bejelentése.

  2. Magyar adóalany más tagállamból ÁFÁ-t csak az APEH elektronikus rendszerén igényelhet vissza.



Alkalmi munkavállalói kiskönyv (kékkönyv)

Az alkalmi foglalkoztatás szabályai 2010. április 1. napjától változnak. Ezen időpontig használható a kiskönyv. Kérek mindenkit, hogy bélyeget csak annyit vásároljon amennyit eddig az időpontig fel tud használni.



Vagyonadó

A lakóingatlanok, vizijárművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsikra 2010. január 1-től vagyonadót vetnek ki. (Alkotmánybíróság előtt van, állítólag februárban döntenek, véleményem szerint addig ne adjunk bevallást és ne is fizessünk semmit!)



ILLETÉKEK

2010. január 1-től a visszterhes vagyonátruzházási illeték általános mértéke 4 %-ra csökken (eddig 10 % volt).

A lakás kedvezményes kulcsa 6 %-ról 4 százalékra csökken úgy, hogy a 4 millió alatti részre 2 %-, az e fölöttire 4 %.


2010. január 1-től gépjárműszerzési illeték fizetést vezetnek be, minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű esetén. Illeték mértéke 4 %.


Vagyoni betét szerzése ingatlantulajdonos társaságban


2010. január 1-től bizonyos esetben illetékköteles a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése. Ezt az illetéket (4%) akkor kell megfizetni, amikor a vagyonszerző és a gazdasági érdekeltségei (magánszemély esetén a közeli családtagjai) tulajdonainak aránya eléri a 75 százalékot az adott társaságban. Az illeték alapja alapvetően a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlan forgalmi értéke, de ezt különböző tételek módosítják a szerzés évétől függően. Az illetéket a vagyoni betétek tulajdonosai fizetik meg, tulajdoni arányuk alapján.


Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül valamennyi olyan gazdálkodó szervezet, amely belföldi ingatlant, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75 %-os – közvetlen vagy közvetett – részesedést birtokol.


Az illetékkötelezettséget a vagyonszerzést követő 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.


Vagyoni betét öröklése


2010. január 1-től illetéket kell fizetni az örökölt vagyoni betétek után (4%), az örökrészből örökösönként 20-20 millió Ft illetékmentes, ha az örökös közeli hozzátartozó.